Üdvözöllek benneteket!
Megmondom őszintén, nagyon nem esett jól néhány kommentálás, amely legutóbbi bejegyzésemhez érkezett. Soha életemben nem rúgtam bele a Hali-táborba, sőt, minden fronton kiállok minden szombathelyiért!
Kezdjük azzal, hogy érdekes módon akkor érkezik a legtöbb kommentálás egy-egy bejegyzéshez, amikor valamilyen negatív tartamot lehet kiemelni. Érthetetlen számomra ez a hozzáállás, ez a szemlélet.
Mert ki lehet hegyezni a dolgot Horváth Andrisra, de itt többről van szó. Mert azért azzal mindenki tisztában van, hogy eddig nemcsak Andrisba kötött bele a szurkolók egy része, hanem másba is. Kaptunk itt már többen hideget-meleget. Ez egyszerűen felfoghatatlan számomra.
Nem kell szeretni Andrist, soha nem ezt kértem. Mindig azt hangsúlyoztam, hogy ne bántsuk már a csapat egyik játékosát! Andris szombathelyi nevelésű, itt lakik, ide köti minden, és néhányan ennek ellenére nem tudnak túllépni bizonyos dolgokon. Sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mi történt, csak mondják a magukét. Én ismerem a részleteket, és ezért is nyilatkoztam le már többször, hogy felesleges tovább generálni a feszültséget. Kiállok mellette!
Azzal annak a néhány szurkolónak is tisztában kell lennie, hogy ha Andrist bántják, akár molinón, akár bekiabálásokkal, azzal a CSAPATNAK ártanak! És nekem mindenem a Haladás, aki ebben kételkedik, az nem ismer, vagy szándékosan állít valótlant rólam.
Mint említettem, ez a probléma túlmutat Horváth Andrison. Az én olvasatomban egy szombathelyit bántottak, amit kutya kötelességem megvédeni. Ugyanezt teszem bárki más esetében, hiszen meggyőződésem, hogy egy szombathelyinek ki kell állnia egy másik szombathelyiért.
Nincs olyan tábor, amely minden futballistát egyformán szeret. Sőt, továbbmegyek, én sem egyformám kedvelem a csapattársaimat. De nem keresem a konfliktust, mert azzal ártanék a csapatomnak!
Aztán volt, aki megkérdőjelezte, hogy mennyire vagyok vezéregyénisége a Halinak. Erre csak azt tudom mondani, hogy ebben a témában Aczél Zoli illetve a csapattársaim kompetensek, hiszen ők ismerik az öltözői légkört, ők tudják, hogy ki mennyit tesz a Haladásért. Nincs szégyenkezni valóm, megteszek maximálisan mindent, ami tőlem telhető, és ezt érzik a srácok, valamint a szakmai stáb tagjai is.
Szóval, be kellene fejezni ezt a dolgot, mert ezzel a szurkolók egy része csak árt a Halinak. Ezt pedig gondolom, ők sem akarják…
Egy kicsit azért „focizzunk” is. Továbbjutottunk Sopronban, szerintem teljesen megérdemelten, bár a hajrában Gőcze Gerinek ziccert kellett fognia. Az ő teljesítményén is meglátszott, hogy hála a szakmai stábnak, nagyon együtt van mentálisan a társaság. Voltak még helyzeteink, rengeteget volt nálunk a labda, és végeredményben simán jutottunk tovább.
Itt emelném ki, hogy egy fél szezonon belül megvertük a ZTE-t, a Fradit, a Pápát és a Sopront. Azt hiszem, minden Hali-drukkernek fontos ez a négy találkozó. Talán erről is meg kellene emlékezni, hiszen az ősi riválisok ellen nyertünk, ami hatalmas szó! Mindig a pozitív gondolkodásról írok, és ezt teljesen komolyan is gondolom. Nem a negatívumot, a konfliktust kell keresni, mert az jóra nem vezet. Meg kell találni az életben a pozitív történéseket, és azokból kell építkezni. Az vezet előre!
Magam is ezt teszem, és éppen ezért várok győzelmet Újpesten. Jobb formában vagyunk, több rutinos futballistánk is van, mint a liláknak, és szerintem a Haladás egységesebb együttes, mint a fővárosi. Meggyőződésem, hogy igen is van keresnivalónk a Megyeri úton! Nehéz helyzetben vannak Rajcziék, ám érzem magunkban az erőt, hogy megfogjuk őket. Mint mindig, ezúttal is győzelmet várok!
Remélem, sokan elkísértek minket, és segítetek a győzelem kivívásában!
Hajrá Hali!