Hajrá Magyarok!

Üdvözöllek benneteket!

Sajnos elmaradt a bravúr Debrecenben, ám így sem szomorkodhatunk, hiszen végül a 8. helyen fejeztük be a bajnokságot. A Loki-meccsben szerintem több volt…

Szombaton kikaptunk 2-0-ra, az első gól a miénk volt, a második pedig egy téves játékvezetői ítélet eredménye. Megjegyzem azonban, hogy volt egy másik szitu, amikor azt hiszem Kulcsárt buktattuk, gyanúsabb volt. Bár ott elképzelhető, hogy kívül történt a szabálytalanság.

Kicsit dühös voltam, mert úgy érzetem, több van ebben a mérkőzésben. A mezőnyben nem futballoztunk rosszul, megtartottuk a labdát, igyekeztünk kontrázni, ám a végjátékba rendre hiba csúszott. Most már kár keseregni, így alakult, a bajnok otthonában pedig nem szégyen ilyen játékkal alulmaradni.

Egyébként újra gratulálok a debrecenieknek, a legjobb helyre került a bajnoki serleg. Öröm volt látni, ahogy ünnepelnek, bennem is feljöttek a régi emlékek, amikor még én is a Lokit erősítettem. Jó futballközeg alakult ki a Hajdúságban, gratuláció mindenkinek, aki ezért tett.

A héten aztán már a válogatottal készülök, két napig Telkiben voltunk, ma pedig már Prágába érkeztünk. Délután még lesz egy tréning, holnap pedig megütközünk a csehekkel.

Nagyszerű a társaság, Sanyi bácsival pedig kifejezetten jó a viszonyom. Abban bízom, hogy lesz lehetőségem pályára lépni a barátságos összecsapáson.

Most mennem kell, de a jövő héten újra jelentkezem!

Addig is Hajrá Hali! Hajrá Magyarok!

Vereséggel is ünnepelhet a Loki!

Üdvözöllek benneteket!

Nyertünk, és a siker mindig nagyszerű érzés. Nagyon sok apró tényezőn múlt a győzelmünk, szerintem igazi csapatként működtünk. De nem laktunk jól, Debrecenbe is három pontért utazunk, hiszen kinek van kedve egy vesztes meccs után nyolc órát szomorúan buszozni?

Jó kis mérkőzést játszottunk a DVTK-val: bár gyorsan hátrányba kerültünk, nem roppantunk meg, mentünk előre, és jött is az egyenlítés. Az első játékrészben nem futballoztunk rosszul, fölénybe is kerültünk, de nem sikerült ekkor még a fordítás. Szünet után is lüktető játékot láthattak  a szurkolók, a borsodiak bebizonyították, hogy újoncként nem érdemtelenül állnak egészen jó helyen a tabellán.

Ikszes meccs volt, sokan így értékelték a kilencven percet, ám a végén a magunk javára fordítottuk az eredményt. Nüanszokon múlt a győzelem, fejben mi voltunk ott jobban a végjátékban! De előtte kellett Mursits Roli bravúrja, Guzmics Ricsi mentése, és a gólom előtt Nagy Gabi ösztönös passza. Mert az átadás tényleg amiatt talált meg, mert évek óta együtt futballozunk. Bár üvöltöttem neki, nem hallotta, ösztönösen passzolta át a bal oldalra a labdát, abban bízva, hogy jövök. Rengeteget gyakoroljuk ezt a felpasszos figurát az edzéseken: Iszlai Bence felrúgta a labdát Oross Marcira, ő vissza háromszögben Nagy Gabira, Gabi pedig oldalt fordítva át a hosszúra.

Én meg persze, hogy jöttem, úgy éreztem, hogy nagy terület nyílik előttem. Jött a zsuga, átvettem, majd megnéztem előbb a hosszú felsőt. Ám úgy láttam, hogy a kapus is oda várja a lövést, így változtattam, és visszahúztam a rövidre. No, nyilván nem a felső lécet céloztam, így azonban látványosabb lett a gól.

Extázisba kerültem, nyertünk a gólommal, egyszerűen fantasztikus érzés volt!

Ám most már a Loki elleni meccsre készülünk. Sokszor mondtam már, hogy nálam Debrecen kiemelt helyet foglal el a szívemben, hiszen remekül érzetem magam a Hajdúságban. Az edzői stábban dolgozik Sándor Tomi, akivel korábban együtt futballoztam, és Kondás Elemér is a juniorokkal foglalkozott, amikor náluk szerepeltem.

Örülök, hogy ők lettek a bajnokok, gratulálok nekik a parádés szezonhoz, ám éppen ezért szerintem már nem lesznek bosszúsak, ha az utolsó mérkőzésüket elveszítik… 🙂

Mert nyerni akarunk, hogy bebiztosítsuk a 8. helyünket. Tavaly sikerült, ráadásul gólt is szereztem. Akkor a drukkerek ennek ellenére kedvesen üdvözöltek a lefújás után. Most is örülnék, ha a győztes találatom után egy kicsit megveregetnék a vállamat…

De mindegy, hogy ki rúgja a gólt, a lényeg a három pont! A Loki meg hadd ünnepeljen egy jót este, hiszen 29 bajnoki keresztül veretlen maradt! 🙂

Akkor szombaton Hajrá Hali, gratuláció a Debrecennek!

 

Mindig megtiszteltetés a válogatott meghívó!

Üdvözöllek benneteket!

Ponttal tértünk haza Kaposvárról, amely összességében nem rossz eredmény. 11 meccsen összesen egyszer kaptunk ki, úgyhogy azt gondolom, hogy nincs miért szégyenkeznünk. Két fellépésünk van még hátra, ezeken minél több pontot szeretnénk begyűjteni, hiszen a 8. helyet meg akarjuk tartani!

A múlt szombati mérkőzés tipikus ikszes-meccs volt. A Rákóczi megelégedett a döntetlennel, nagyon zártan, szervezetten futballoztak, az az igazság, hogy nem könnyű ellenük futballozni. Masszív együttes, különösen otthon nehéz őket megverni. Mi sem tudtunk nagyon mit kezdeni velük, kevés helyzetet dolgoztunk ki, és bár ők jöttek folyamatosan, mégsem éreztem azt, hogy legyőznek minket. Igazságos pontosztozkodással zárult a kilencven perc, és Kaposváron nem rossz az egy pont. Nálunk előkelőbb helyen álló alakulatok is megszenvedtek a somogyiakkal.

Egy mondattal a játékvezetésről. Szerintem nem volt ez olyan durva találkozó, hogy kapjunk hat sárgát és egy pirosat. Tóth Peti belépője ugyan nem volt szabályos, de nem is érdemelt azonnali kiállítást. Vélhetően így látták ezt a fegyelmi bizottság tagjai is, hiszen Petit – annak ellenére, hogy visszaeső – csak egy meccsre tiltották el…

A héten nagy megtiszteltetés ért, hiszen újra tagja vagyok a válogatott keretnek! Amikor a közelmúltban a Ligaválogatottban szerepeltem, már szólt Egervári Sanyi bácsi, hogy számol velem, hiszen kevés a baloldali posztokon bevethető futballistája. Ennek tükrében már nem is volt oly meglepő számomra, hogy szerdán csörgött a telefonom. Várom már az összetartást!

De előtte még játszunk a Diósgyőrrel, célunk itthon nem is lehet más, mint a győzelem. Kimondottan örülök annak, hogy Artner Tomi tovább fiatalít, hiszen Ugrai Roli, Mursits Roli és a kis Jagó egyaránt megérdemli, hogy szerephez jusson a nagycsapaban. Tehetséges srácok, akik végig dolgozták velünk az egész évet, most pedig megkapják a várva várt lehetőséget. Szerintem mindhárman megoldják majd a feladatot.

Nyerni akarunk, és szerintem jobbak is vagyunk a DVTK-nál. Itthon pedig mindenkire veszélyesek vagyunk, ezt megtapasztalja majd a borsodi együttes is. Kell is a három pont, hiszen nagyon tömör a tabella középső része. Előbbre csak nagy szerencsével léphetnénk, viszont a 8. pozíció megtartásához mindenképpen le kell gyűrnünk Szentes Lázár csapatát.

A Rohonci úton nincs félnivalónk! Ezt bebizonyítjuk vasárnap délután is! Ha hozzuk azt a játékot, amelyet tudunk, akkor nem lehet baj, kettővel elverjük a vendégeket. Persze, akkor sem leszek szomorú, ha a végén egy lesz közte a javunkra.

Remélem, sokan kijöttök a szezon utolsó hazai bajnokijára, mi pedig győzelemmel köszönhetjük meg az egész éves buzdításotokat.

Most mennem kell.

Hajrá Hali!

Végre játszottunk!

Üdvözöllek benneteket!

Végre úgy játszottunk, ahogy tudunk! Pont amiatt bosszankodtam a siófoki meccs után, hogy ott, az első félidőben kicsit belealudtunk a mérkőzésbe. Most nem így tettünk, sokat futottunk, és végre jó arányban vertük be a helyzeteinket.

Pontosan tudtam, hogy az elmúlt hetekben mutatott teljesítménynél sokkal, de sokkal többre vagyunk képesek. Mérges voltam Siófokon a szünetben, hogy miért nem játsszuk azt, amit tudunk?! Artner Tomiék is azt kérték tőlünk, hogy a Paks ellen igyekezzük a saját taktikánkat alkalmazni, azaz rövid passzos, 1-2 érintős játékkal rukkoljunk elő, no és sokat mozogjunk a támadó harmadban.  Szerintem ezt most a találkozó nagy részében megvalósítottuk, és egyszerűen ráerőltettük a vendégekre az akaratunkat.

Persze, rengeteget számított, hogy az első három helyzetünkből kettőt értékesítettünk, ettől pedig mentálisan nagyon megroggyant Kis Károly alakulata. Aztán ugyancsak döntő momentum volt, hogy eredményes volt a letámadásunk, folyamatosan nálunk volt a labda, ez pedig felőrölte a paksiak védekezését. Jött a kiállítás, a 11-es, és tulajdonképpen el is dőlt a három pont sorsa.

A 11-esnél kézbe vettem a labdát, de Iszi szólt, hogy ő bizony szívesen elvégezné a büntetőt. Sőt, az az igazság, hogy már hetek óta mondta folyamatosan, hogy szívesen lenne ő az ítélet végrehajtó. Akkor, abban a pillanatban csak annyit kérdeztem tőle: Berúgod, ugye? Ő határozott volt, így nyugodt szívvel mondtam le a lehetőségről. Örülök, hogy berúgta, mert egyrészt jót tett Bence önbizalmának, másrészt a csapatunk is magabiztos előnybe került. Soha nem vezérelt önös érdek, így most sem morfondíroztam azon, hogy de jó lenne megszerezni az 5. gólomat. Jól járjon a Haladás, más nem érdekelt soha, és később sem lesz ez másként.

Kaposvárra is győzni megyünk! Hallottam mendemondákat, hogy megelégedtünk e bennmaradással, és hasonló buta kijelentéseket. Kijelenthetem: nyerni akarunk! Én személy szerint alig várom már, hogy pályára léphessünk, hiszen minden futballista a győzelemből táplálkozik! Ez éltet minket hétről-hétre, ilyenkor az öltözőben és a buszon is más a hangulat, és nyilván, ilyenkor jó érzés koccintani egyet a csapattársakkal, a szurkolókkal.

Remélem, hogy pályára tudok lépni, ugyanis az elmúlt hétvégén bedurrant a bokám, ráadásul rosszul is éreztem magam, az orvosom így két-három napos pihenőt írt elő. Bízom abban, hogy újra ott lehet a pályán.

Mindenképpen nyerni akarunk, hiszen ha jól alakulnak az eredmények, előzhetünk! Az elmúlt két évben 8. helyen végeztünk, most nagyon szeretném, ha legalább egy pozíciót javíthatnánk. Rajtunk nem múlik, úgyhogy Kaposváron is a három pont a cél!

Most mennem kell, szombaton pedig Hajrá Hali!

Nem ünnepeltünk, előzésre készülünk!

Üdvözöllek benneteket!

Éreztem, hogy nyerünk Siófokon! Sikerült is behúznunk a három pontot, és ugye evés közben jön meg az étvágy: feljebb akarunk lépni a tabellán, ehhez pedig még pontokat kell szereznünk. Mindjárt a Paks ellen!

Őszintén mondom, a pápai vereség után sem gondoltam egy pillanatig sem, hogy kiesési gondjaink lehetnek. Egyszerűen jobb csapat vagyunk annál. Úgy látom, hogy realitás a középmezőny, hiszen nálunk több, gyengébb együttes is szerepel a bajnokságban.

Siófokon ugyan nyertünk, de nagyon nem tetszett, amit az első félidőben láttam. Lassan, körülményesen futballoztunk, a hazaiak pedig visszaálltak, így nem is igen alakult ki helyzet az első negyvenöt percben. Mentségünkre legyen mondva, hogy a pálya talaja tragikus volt, abszolút nem kedvezett az általunk alkalmazott rövid passzos játéknak. Hőség is volt, és a meleget meg kell szoknia a szervezetnek. Az első félidő tehát felejtős volt…

Szünet után viszont gyorsabban játszottunk már, és hamar vezetést szereztünk. Radó Andris remekül a fejemre varázsolta a labdát. Nem volt nehéz dolgom, bár előtte azért sikerült leráznom magamról Mogyorósit: beindultam a rövid felé, ő követett, majd amikor láttam, hogy Andris az alapvonalig viszi a labdát, visszamozogtam a hosszú felé. A fejessel már tényleg nem volt sok probléma.

Ezt követően kicsit kinyíltak a siófokiak, és ez kedvezett nekünk. Mi is felpörögtünk, nem voltunk olyan körülményesek, mint az első játékrészben. Aztán Andris megint kiosztott egy gólpasszt: itt is hasonló volt a forgatókönyv, mi elvittük az embereket, így Marci  szabadon érkezhetett az üres területre.

A lefújás után az öltözőben persze örültünk a sikernek, de komoly ünneplést nem csaptunk. Miért is tettük volna, hiszen még van hátra négy meccs, és előzésre készülünk!

A Paks ellen gyarapíthatjuk a pontjaink számát, mert meggyőződésem, hogy verhetőek a tolnaiak. Jó csapat, ráadásul elkapták a fonalat Hrepkáék, ám itthon nekünk mindenki ellen győzelmi esélyeink vannak! Nem kell mást tennünk, mint az első perctől az utolsóig küzdeni, és játszani a saját játékunkat.

A kieséssel pedig foglalkozzon a Pápa és a Vasas, hiszen meggyőződésem, hogy a ZTE-t e két gárda közül valamelyik kíséri majd a másodosztályba. A Pápa van kedvezőbb helyzetben, hiszen pontelőnye van, ugyanakkor a fővárosiak sorsolása lényegesen könnyebbnek tűnik. Bár azt is tudjuk, hogy ez a szezon nem arról szól, hogy az angyalföldiek bravúrt-bravúrra halmoznak… Nehéz megmondani, hogy ki lesz a másik kieső, ha a Vasas egy meccset behúz, és ikszelt egyet, akkor meleg lehet a Lombardnak, mivel a Fradi-Kecskemét-Videoton-Győr négyes ellen sem sok babér terem majd Szűcséknek.

De ezzel nekünk nem kell törődnünk, mi verjük meg a Paksot, és lépjünk előbbre a tabellán! Ezen dolgozunk!

Hajrá Hali!