Szerző: Halmosi Péter

Üdvözöllek benneteket!

Megint egy mozgalmas héten vagyunk túl, sokat tréningeztünk, és közben játszottunk két edzőmeccset is. Alakul a csapat, szerintem sokat léptünk előre…

A Honvéd és az Admira elleni vereségek után rengeteget beszélgettünk, elemeztük a meccseket, és igyekeztünk levonni a tanulságokat. Ezek tükrében vágtunk neki a múlt hétnek, és azt gondolom, hogy a megbeszéltek visszaköszöntek már a játékunkon.

A Ritzing ellen rúgtunk hét gólt, amely önmagában nem nagy teljesítmény egy osztrák harmadik vonalban szereplő gárda ellen, viszont arra tökéletesen megfelelt a találkozó, hogy a támadásvariációkat gyakoroljuk.

Aztán szombaton Lendvára utaztunk, és a helyi első ligás gárda ellen meccseltünk. Őszinte leszek: nem játszottunk jól, pontosabban az előre játékunk nem volt gördülékeny, ugyanakkor igazi csapatként működtünk. Végrehajtottuk az edzői utasításokat, egységesen védekeztünk. Egy biztos, sokkal jobban is tudunk ennél futballozni!

Ám most végre eredményesek voltunk, és idegenben lőttünk két gólt egy első ligás gárdának. Mindig hangoztatom, hogy a felkészülési mérkőzésekből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, azért szerintem ez nem rossz eredmény a Lendva ellen.

Közben mi is halljuk, hogy a csapat további erősítésén dolgozik a menedzsment. Bizony, jó lenne, ha igazán minőségi játékost szerződtetne a Hali, legyen a futballista akár szombathelyi, akár nem. Egy a lényeg: tudjon segíteni szeretett klubomnak. Egy együttes erejét az i mutatja, hogy milyen hosszú a kispadja, hiszen szezon közben jönnek a sérülések, eltiltások, és akkor fontos szerep hárulhat a perememberekre.

Összességében azt látom, hogy előre léptünk megint, jó úton haladunk. Már várjuk a március 4-ei bajnoki rajtot!

Most mennem kell, de hamarosan jelentkezem.

Hajrá Hali!

Üdvözöllek benneteket!

Két vesztes edzőmeccsen vagyunk túl, és ezeken a mérkőzéseken kaptunk tíz gólt. Ezt nem lehet megmagyarázni, igaz, nem is kell. Mivel mindig is pozitív szemléletű voltam, most is azt mondom: inkább ezeken a találkozókon veszítsünk, és majd március 3-án, a Győr ellen nyerjünk. Akkor kell majd csúcsformában lennünk, addig pedig még van három hetünk!

Az osztrákok ellni meccsen nagyon kijött, hogy a sógoroknál már most hétvégén kezdődik a bajnokság: lényegesen frissebbek voltak, ráhangolódtak már a pontvadászat kezdetére. Mi fásultak voltunk, és sok taktikai hibát vétettünk.

Aztán a héten elutaztunk a telki edzőközpontba, szerdán pedig a Kispest ellen meccseltünk egyet. Mit mondjak, nem néztünk ki jól… A mérkőzés elejétől nagyon „szélesek” és „hosszúak” voltunk: nagy távolság volt a csapatrészek között, és emellett a csapatrészeken belül is nagy volt a hézag a játékosok között.

Ennek aztán meg is lett az eredménye. Szinte nem is volt nálunk a labda, egyfolytában úton voltunk… Egy perc alatt kaptunk két gólt, és ettől bizony össze  is zuhantunk egy kicsit. Pedig ez az, amit nem szabad. Mentálisnak erősnek kell lennünk, nem lehet feladni egy pillanatra sem!

A találkozó után átbeszéltük Artner Tomival a tapasztalatokat, kielemeztük a hibákat. Ezek az összecsapások pont arra jól, hogy megtudjuk: melyek a gyenge pontjaink, min kell javítanunk a bajnoki rajtra. Azt hiszem, már mindenki túltette magát a két sikertelen meccsen, levontuk a tanulságokat, igyekszünk kijavítani a hibáinkat.

A jövő héten is edzőmérkőzéseket játszunk, azokon a fellépéseken sem az eredmény lesz a fontos. Még egyszer mondom, nekünk március 3-án délutánra kell „harapnunk”, arra kell csúcsformába kerülnünk. És abban is leszünk!

Most mennem kell, de haarosan ismételten jelentkezem!

Hajrá Hali!

Üdvözöllek benneteket!

Kemény napokon vagyunk túl, és bár fáradtak vagyunk, nem panaszkodhatunk, hiszen kiválóak az edzések! Úgy érzem, egyre jobbak leszünk, és már nagyon várjuk a tavaszi rajtot!

Hála az égnek, Artner Tomi sok pörgős, labdás edzést vezényel, rengeteget játszunk. Korábban az volt a divat, hogy a trénerek hosszú száraz futásokat diktáltak, ám megmondom őszintén, azok kevésbé voltak hasznosak. A mostani edzéseken totálisan elfáradunk, ám ez kellemes fáradtság.

A csapatunk is kezd összeállni. Játsszuk sorra az edzőmeccseket, és bár másodosztályú ellenfelekkel találkoztunk, ezek a sikerek is jót tesznek az önbizalmunknak. A héten a Sopron ellen szerepeltünk, és az első félidőben rúgtunk négy gólt. Azt gondolom, hogy ez a teljesítmény még egy NB/II-es gárda ellen is elismerésre méltó.

Az új fiúkról továbbra is csupa jó dolgokat tudok elmondani. Nagy Daniról sokat hallottam korábban, és pont olyan, mint amilyennek gondoltam. Igazi profi mentalitású futballista. Remek focista, és bár már most is óriási erőssége a gárdának, saját elmondása szerint tud ennél ő még sokkal jobban is játszani. Villámgyorsan beilleszkedett a csapatba, az egyik erősségünk lesz tavasszal, az biztos.

Kornél óriási tehetséget kapott a Jóistentől, ezzel élnie kell. Szerintem nem is lesz vele gond. Nagyon lát a pályán, minden lehetőse megvan ahhoz, hogy szenzációs karriert fusson be. Csak rajta múlik. Egy biztos, ő is beilleszkedett a Haliba!

Holnap az osztrák Admira ellen lépünk pályára, az a találkozó jó erőfelmérő lesz, de meggyőződésem, hogy nem vallunk szégyent.

Várjuk már a rajtot, és hiszem, hogy jók leszünk tavasszal! Kezd összeállni a csapat, úgyhogy reményeink szerint sok örömöt szerzünk majd a mindig lelkes szurkolóinknak!

Most mennem kell, de hamarosan jelentkezem.

Hajrá Hali!

 

Üdvözöllek benneteket!

Hála az égnek, végre már meccseket játszunk! Már nagyon hiányzott a játék, mondom ezt annak ellenére, hogy fáj minden porcikám. A műfű azért rendesen megviseli az ember ízületeit… De ez van, nem szeretnék panaszkodni, hiszen mi gyermekként salakon nőttünk fel, annál pedig még a legrosszabb minőségű műfüves borítás is barátságosabb…

Két döntetlent játszottunk eddig, és valahogy megint az az érzésem, hogy mi voltunk jobbak mindkét találkozón. Kísért a múlt, hiszen az őszi szezonban is sok olyan találkozónk volt, amelyen uraltuk a játékot, mégsem tudtunk nyerni. Ha a Pécs elleni meccset vesszük alapul, azt kell, hogy mondjam, hogy kreativitásban, támadásvezetésben sokkal jobbak voltunk ellenfelünknél, megszereztük a vezetést egy szép akció végén, ám jött egy rövidzárlat, és egyenlítettek a baranyaiak. Ezeket az egyéni megingásokat kellene kiküszöbölni, akkor lényegesen eredményesebben futballozhatnánk. Az összpontosításra kell nagyobb hangsúlyt fektetnünk, ha ez sikerül, úgy minden bizonnyal szép tavasz elé nézünk.

Ami az új fiúkat illeti. Meggyőződésem, hogy sokat erősödtünk velük! A szerdai edzőmeccsen már pályára is léptek, és mindketten jól futballoztak. Nagy Dani minden megmozdulásán látszik, hogy kiváló labdarúgó, nagyszerűen illeszkedik majd a csapatunkba. Kulcsár, azaz Kuli óriási tehetség, önmagát kell rendbe tennie. Ha ez sikerül, akkor hihetetlen értéke lesz a Halinak. Persze, mindenben támogatjuk az új srácokat, de egyébként is befogadó közeg a miénk.

A játékunk más lesz, mint Zolinál volt. Én is beljebb játszom, mellettem Nagy Gabi lesz, mögöttünk pedig Dödi szűr majd. A labdakihozatal felelőssége ránk hárul majd, de szerintem megoldjuk a dolgot.

Jó úton haladunk, már várjuk a rajtot. Ám addig még sok edzés vár ránk.

Most lépnem kell.

Hajrá Hali!

Üdvözöllek benneteket!

Már javában zajlik a felkészülés, és egyre jobban kezdjük visszanyerni az erőnket. Artner Tomi egyelőre játékos edzéseket vezényel, sokat játszunk, egész pályán, félpályán, szóval, eddig a labdáé volt a főszerep, a száraz futásokat elkerültük.

Folyamatosan jön vissza az erőnlétünk, bár egy profi sportolónak egy hónap szünet után nem szabad elhagynia magát. Jó hangulatban telnek a tréningek, mindenki maximálisan odateszi magát, Artner Tomival jól megértjük egymást.

Ami az átigazolásokat illeti: mi is a sajtóból értesülünk a hírekből, tehát semmi új információval nem tudok szolgálni. Kokó érdekes helyzetbe került. Azt gondolom, nehéz döntés előtt áll. Ha önző módon a saját véleményemet mondanám neki, akkor – mint akinek a Haladás az élete – biztosan arról győzködném, hogy még ne menjen el, maradjon Szombathelyen. De most nyilván nem erről van szó. Elképzelhető, hogy a fejlődése szempontjából lehet, hogy jót tesz neki a váltás. Meggyőződésem, hogy a futball tudása alapján megállná a helyét a Videotonban, azt kell eldöntenie, hogy mentálisan készen áll-e arra, hogy eligazoljon a Haladásból.

Egy biztos, a bizonytalanság ilyenkor nem tesz jót a futballistának, magam is voltam hasonló helyzetben, úgyhogy pontosan tudom, mi játszódik le most Kokóban. Óriási tehetség, nem véletlen, hogy Vladan Filipovics felfigyelt rá. Fél évet játszott Kokó az élvonalban, és máris a bajnok akarja leigazolni. Nagyon remélem, hogy csapattársam jól dönt, és remek karriert fut majd be! Szurkolok Kokónak!

Most mennem kell, de hamarosan újra jelentkezem.

Addig is: Hajrá Hali!

 

Üdvözöllek benneteket!

Eljött az új esztendő, holnap pedig meg is kezdődik a felkészülés. Az óévet elbúcsúztattuk méltóképpen, kiváló parti volt, nagyszerűen éreztük magunkat. Most azonban már a munkáé lesz a főszerep!

A Szilveszter pontosan úgy alakult, ahogy elterveztem. Buliról bulira jártunk a barátaimmal, éjfélkor a Fő téren megnéztük a tűzijátékot, majd mentünk tovább egy másik szórakozóhelyre. Rengeteg baráttal, ismerőssel találkoztunk, mindenhol parádés hangulatba csöppentünk. Megmondom őszintén, az elmúlt tíz évben nem volt ilyen jó Szilveszterem!

A szünetnek azonban már vége, most már a munkára kell koncentrálnunk. Holnap kezdődik a felkészülés, lesz egy beszélgetés, majd tréningezünk egyet. A hétvégén szabadnaposak leszünk, aztán hétfőn kezdetét veszi a hét-nyolc hétből álló kemény munka.

Nem nagyon tudok arról, hogy kikkel áll tárgyalásban klub, ám az egyetlen névnek, akit hallottam, kifejezetten örültem. Bori Gabiról van szó, aki nemcsak azért jelenthet erősítést, mert rutinos, több poszton bevethető futballista, hanem azért is, mert vele tovább bővül a szombathelyi mag.

Tudjátok rólam, hogy lokálpatrióta vagyok, így minden vasi kötődésű sportember hazatérését örömmel fogadok. Így volt ez az edzőkérdéskor is, jómagam is Artner Tomira voksoltam volna. Meggyőződésem, hogy akkor lehetünk még sikeresebbek, ha egy erős helyi mag alkotja a gárdát és a vezetőséget is. Ezt már megtapasztaltam Debrecenben, ahol mindenki egyfelé húzott. Elég, ha csak Sándor Tomi, Madar Csabi, Dombi Tibi vagy Bernát Csabi nevét említem. A város a sajátjának érezte a csapatot, és ezt fantasztikus érzés volt megélni futballistaként.

Nálunk is jól alakulnak a dolgok, most már csak Király Gabinak kellene hazatérnie… 🙂

Most búcsúzom, de jövő héten jelentkezem!

Addig is Hajrá Hali!

Hosszú évek után ismét végre Szombathelyen köszönthetem majd az új esztendőt. Irány a Fő tér éjfélkor!

Utolsó jelentkezésem óta sok minden történt. Egyrészt kinevezték Artner Tomit a Haladás vezetőedzőjének. E hírnek nagyon örültem, kiemelve azt, hogy rettenetesen sajnálom Aczél Zolit, aki számomra továbbra is ártatlan, ám az eljárás miatt nem tudta ellátni a feladatát a csapat mellett. Tomi szerintem jó döntés volt, és amiatt pedig még inkább boldog vagyok, hogy a szakmai stábban nem lesz változás. Marad Jagó, Jaksi és Székely Tibi. Az ő nevük is garancia a sikerre. Az az igazság, hogy ha választhattam volna az edzőkérdésben, magam is Tomira voksoltam volna. Szombathelyi kötődésű, fiatal edző, aki szerintem megoldja a feladatot.

Az év utolsó napját ezúttal  Szombathelyen töltöm. Hosszú esztendők óta Angliában szilvesztereztünk. Tavaly és azelőtt rendszeresen a nyugat.hu internetes oldalon néztük feleségemmel a képeket és a videókat a Fő téri eseményekről, és már akkor megfogadtuk, hogy ha itthon leszünk, biztosan bemegyünk a városba ünnepelni.

Egyébként én a spontán bulik híve vagyok, még nem tudom, hogy hol leszünk 31-én este. Annyi biztos, hogy a haverokkal együtt leszünk, és persze a csapattársak közül is többekkel találkozunk majd.

Minden Hali-drukkernek nagyon boldog új éve kívánok. Reméljük, hogy a csapat még sikeresebb lesz, mint az idén volt.

Hajrá Haladás!

Üdvözöllek benneteket!

Hazatértünk a „nyaralásból”, és most már készülünk a karácsonyra. Eseménydús lesz az ünnep ezúttal is, megyünk anyósomékhoz és édesanyámékhoz is, 24-én viszont hármasban leszünk.

December közepén elutaztunk a családdal Tenerifére. Furcsa volt, hogy a strandon, napozás közben karácsonyi dalokat hallgattunk. A családdal még nem voltunk télen pihenni, most ez nagyon jólesett, sikerült feltöltődnünk. Eddig mindig csak az aktuális csapatommal utaztam Délre, de akkor az edzéseken volt a hangsúly, és nem a lazuláson.

Most azonban már itthon vagyunk, és egy hetünk maradt a karácsonyi készülődésre. Szenteste természetesen otthon leszünk, hármasban ünneplünk. Feleségemmel épp most állítjuk össze a menüt, a főfogásba nem szólok bele, a bejglit és a kókusztekercset viszont már megrendeltem. 🙂 Nem aggódom az ételek miatt, a párom remekül főz, szóval, alig várom már a vacsorát!

Karácsony napján anyósomékhoz megyünk, aztán 26-án a szüleimnél jövünk össze egy karácsonyi ebédre. Eseménydús lesz tehát az ünnepünk, de ez így jó, hiszen ilyenkor jó érzés együtt lenni a szeretteinkkel.

Szilveszter előtt még igyekszem gép elé kerülni, tehát az újévi jókívánságokat későbbre halasztom. Viszont szeretnék nagyon boldog, békés Karácsonyt kívánni minden Hali-szurkolónak!

Boldog karácsonyt!

Üdvözöllek benneteket!

Az elmúlt két hét igencsak eseménydúsan telt, több minden történt velem is, és a csapattal is. Ami jó hír, hogy szerencsére már sokkal jobban vagyok, holnap kiszedik a varratokat, és remélem, hogy ezzel véget is ér ez a rémálom.

Kezdjük azzal, hogy a Kispest elleni meccs előtt már éreztem, hogy nagy a baj. Folyamatosan fájdalomcsillapítókon éltem, de csütörtökön éjszaka teljesen begyulladt az arcom, borzalmas fájdalmaim voltak, képtelen lettem volna pályára lépni. A kórházban megvizsgáltak, és a műtét mellett döntöttek a doktorok. Megtörtént a beavatkozás, most már napról-napra lényegesen jobban érzem magam, mondhatom, hogy az elmúlt egy hónapban nem voltam ennyire jól.

Holnap kiszedik a varratokat, és bár még utána el leszek tiltva a mozgástól, bízom benne, hogy véget ér számomra ez a rémálom.

Ami a csapat dolgait illeti: biztosan tudjátok, hogy nyilatkozat-stopot rendelt el a klubvezetés, ezt a döntést tiszteletben kell tartanunk mindannyiunknak. Annyit azonban elmondhatok, hogy Zoli és Tibi személyében olyan felkészült szakemberpárost ismertem meg, amely ritka Magyarországon. A futballról alkotott hitvallásuk nagyon közel áll az enyémhez. Jó együtt dolgozni velük, azt terveztem, hogy együtt dolgozunk még legalább három esztendeig a Haladásnál. Meglátjuk mi lesz…

Tegnap este volt a csapat bankettje. Mit mondjak, nem ilyen szokott lenni. Zoli ügye nyilvánvalóan rányomta a bélyegét a hangulatra. Megvacsoráztunk, érezhető volt, hogy valamennyiünk fejében ott motoszkál a gondolat: Mi lehet Zolival?

Most mennem kell, remélem, hogy a következő bejegyzéskor már jobb hangulatban leszünk midnannyian.

Hajrá Hali!

 

Üdvözöllek benneteket!

Megint nem sikerült nyernünk, pedig jobbak voltunk ezúttal is ellenfelünknél. Rossz passzban vagyunk, nem állt mellénk a szerencse… Pedig nagyon akartunk nyerni, küzdöttünk becsülettel, de rendre elrontjuk az utolsó passzokat, és ezért képtelenek vagyunk gólt lőni. Majd Kispesten!

Lehet, hogy magyarázkodásnak tűnik, de nem tudok mást mondani, mint a tényeket: jobbak voltunk a Pécsnél, legalább három száz százalékos helyzetünk volt, mégsem győztünk. A baranyaiak ölték a focit, 10 emberrel védekeztek, tördelték a játékot. Mi pedig nem tudtuk feltörni a reteszt, pontosabban amikor sikerült, akkor elrontottuk a ziccereket. Ilyen szériában vagyunk. Sorolhatnám a mérkőzéseket, ötször kaptunk ki 1-0-ra… De volt olyan mérkőzés, amelyet ikszre adtunk ahelyett, hogy nyertünk volna. Rengeteget gyakoroljuk a taktikai elemeket, ám a végjátékba hiba csúszik. Nagyon szívesen fogadnánk már mi is a gratulációkat, legyen az egy olyan találkozó után, amelyen nem játszunk jól. Csak végre nyerjünk!

Mert azt tökéletesen elhiszem, hogy a szurkoló eredményeket akar. De értsetek meg minket is: nálunk jobban senki nem áhítja a sikert! Kilencven percet végigrobotoltunk a pályán, és akkor valami apróság miatt nem sikerül behúzni a három, vagy az egy pontot. Bosszantó, hogy olyan gárdáktól kaptunk ki, amelyek nem jobbak nálunk…

A Kispest erős ellenfél, de nem legyőzhetetlen! Az utolsó két fordulóra négy pontot terveztünk be, ez még tartható, persze ehhez nyernünk kell a Bozsik-stadionban. És képesnek tartom magunkat arra, hogy elhozzuk a három pontot! A piros-feketék ellen több terünk lesz, ugyanis nem olyan defenzív gárda a Honvéd, mint a Pécs, vagy a Kaposvár. A támadóik nem igazán zárnak vissza, tehát várhatóan nagyobb helyünk lesz. Tudjuk, hogy melyek a Kispest erősségei: veszélyesek a pontrúgásaik, gyorsak, erőszakosak a csatáraik. Ugyanakkor a védelmüket meg lehet zavarni. Erre készülünk mi is!

Már Pesten vagyunk, most lesz taktikai értekezlet, aztán holnap megteszünk mindent a sikerért. Mert aki azt állítja, hogy bárki is a keretből nem teszi oda magát teljes mértékben a Haliért, az nem állít igazat. Mi is nyerni akarunk, még egyszer mondom: mi akarjuk legjobban a sikert!

Megpróbáljuk holnap is!

Hajrá Hali!