Üdvözlet Nektek!
Való igaz, hogy nem úgy kezdtük a szezont, ahogy elterveztük, de semmi ok a pánikra! Sajnos, a Honvéd elleni meccset kívülről láthattam csak, de összességében elégedett voltam a fiúkkal, hiszen jól futballoztak. Tudom-tudom, hogy az eredmény 2-4 lett, ám ennek ellenére azt mondom, hogy nem játszottunk rosszul. Rúgtunk két gólt, három kapufát, és volt emellett három-négy százas ziccerünk. Persze, a „ha” nem játszik a fociban, de én optimistán közelítem meg mindig a dolgokat.
Ez azt jelenti, hogy nálam az is fontos, hogy egy meccsen hány helyzetet tudunk kialakítani. Mert a ziccereink előtt bizony úgy törtünk be a 16-osukra, hogy azt öröm volt nézni. Ez egy ilyen nap volt, nem volt szerencsénk, a kapufáról kifelé pattant mindannyiszor a labda, az ellenfél pedig rúgott két tizit, meg két gólt, ezen kívül viszont nem volt lehetőségük.
A büntetőkről. Őszinte leszek: mindkettő adható volt, ám hazai pályán általában kettőből egyet „elengednek” a sporik. A mi játékvezetőnk nem tette ezt. Szó sincs róla, nem hozott rossz döntést, és nem lehet őt hibáztatni, hiszen nagyobb hibát nem vétett. Azért 35 perc alatt mégis megadott két 11-est a hazai együttes ellen, talán ez számít kuriózumnak nálunk…
No de semmi ok a pánikra, hiszen van egy mondás, amit vallok: Amit az élet egyszer elvett, azt vissza is adja! És meggyőződésem, hogy az elmúlt két meccsen mi futballoztunk jobban, mégis pont nélkül maradtunk. Bárcsak Győrben rossz játékkal nyernénk 1-0-ra!
Mert erre reális esélyt látok. Pontosabban arra, hogy nyerjünk, nem a rossz játékra… Úgy gondolom, hogy az ETO kezdőcsapata nem erősebb a miénknél, annyit azonban el kell ismerni, hogy bővebb a győriek kerete. Az ETO Park pályája kiváló, tehát kijöhet a sok passzon alapuló játékunk. Bizakodó vagyok, nem kaphatunk ki egymás után háromszor. Sőt, ki merem jelenteni, hogy nem veszítünk pénteken!
Elvesztettünk két meccset, de abban is biztos vagyok, hogy nyerünk még olyan összecsapásokat, amelyeken nem mi leszünk az esélyesek. Mint mondjuk például Győrben…
Hajrá Hali!