Nem értek néhány szurkolót…

 

Üdv nektek!

Sajnos kikaptunk, így három meccs után nulla ponttal állunk, tehát rossz helyzetbe kerültünk. Ugyanakkor nem szabad negatívan gondolkodni, előre kell tekintenünk, és bíznunk kell magunkban! Nem értek néhány szurkolói reakciót…

Fölösleges magyarázkodni, nem sikerült pontot szerezni Győrben. Sajnálom nagyon, hogy így alakult, ráadásul az még extrán bosszant, hogy megint nem jobb csapattól kaptunk ki. Ki merem jelenteni, hogy az első három fordulóban egyik ellenfelünk sem futballozott jobban nálunk, sőt! Az első félidőt elszúrtuk, Zoli joggal szidott meg minket a szünetben. De a fordulást követően, különösen amikor 10 főre olvadtunk, szerintem jobbak voltunk az ETO-nál. De nem lőttünk gólt, így megint vereség lett a vége…

Rendszeres olvasója vagyok a nyugatos Hali-honlap fórumának, és megmondom őszintén, nagyon nem esett jól néhány hozzászólás. Mert kritizálni lehet a teljesítményt, azzal semmi probléma nincs. Elfogadom, hogy nem ment jól az első félidőben, ám azt gondolom, hogy szünet után már jobban futballoztam. De biztos vannak, akik nem így látták. Ez sem zavar, de az már számomra érthetetlen, hogy Kenőt és engem azzal találnak meg, hogy ennyi pénzért küzdenünk kellene…

Sok mindent lehet rám mondani, de azt nem, hogy ne tennék meg mindent a csapatomért. Igen, volt, hogy rosszul játszottam, sőt, még biztosan többször nyújtok gyengébb teljesítményt, de azt feltételezni, hogy nem hajtok, ezt kikérem magamnak.

Aztán a pénzről is sok szó esik. A Haladásnál nem azért keresek ennyit, mert mondjuk rosszul ment a Győr ellen, vagy mert tavaly gólt rúgtam a Vidinek. Azért van ilyen szerződésem, mert elértem pályafutásom során annyit, amit respektál a nevelőegyesületem. Hozzáteszem, ha külföldön maradok, a jelenlegi béremnek a tízszeresét vehetném fel. De én haza akartam jönni, nem a pénz motivált.

Mind a mai napig hív a menedzserem, hogy lenne külföldi lehetőségem. De nekem eszem ágában sincs eligazolni a Haladásból, mert a Hali az életem. Ezért esik különösen rosszul, ha azt olvasom: a pénz miatt csókolgatom a klubunk címerét. Aki ilyent állít, az rosszindulatú, és biztosan nem ismer. Mert aki akár csak egyszer beszélt velem, pontosan tudja, hogy a Haladás a mindenem. De erről nem is akarok többet írni, mert ez olyan aljas rágalom, amelyet még nem is hallottam korábban.

Aztán az is furcsa, hogy kettőnkön akarják sokan elverni a vereséget. Kenő és Halmosi nem tud meccset nyerni, de veszíteni sem. Ez csapatjáték, aki valaha is futballozott, pontosan tudja, hogy mit jelent. Itt együtt kell jól teljesítenünk a sikerhez. A vereség benne van a pakliban, de akkor sem változik meg a szemléletem: Csak pozitívan! Soha nem szabad feladni a küzdelmet, Győrben mi sem ezt tettük. Mentünk előre, hajtottunk becsülettel. Ha mindig a negatívumot emeljük ki, akkor annak kudarc lesz a vége. Na, én erre nem vagyok hajlandó, és szerencsére a csapattársaim sem! Zolival átbeszéljük a dolgot, nincs feszültség a társaságon belül, kijövünk mi ebből a gödörből. Eddig olyan mérkőzéseket buktunk el, amelyekben sokkal több volt… Eljön az idő, amikor az élet visszaadja, amit elvett.

Hozok egy példát… A Pécs ellen teljesen jogtalanul állítottak ki. Tegnap Győrben, ott az utolsó percekben történt faultomnál bizony pirosat is kaphattam volna. De Kassai Viktor jól kezelte a szituációt. Meggyőződésem, ha nem a találkozó legvégén követem el ezt a szabálytalanságot, kiszór gondolkodás nélkül. És hangsúlyozom, megérdemeltem volna. De amit az élet Pécsen elvett, azt most Győrben visszaadta.

Így lesz ez a csapatunkkal is. Megkezdjük a felzárkózást, reményeim szerint már a Fáy utcában. Egyet ígérhetek: küzdünk becsülettel, és harcolunk az első győzelemért!

Hajrá Hali!

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.