MIért is blogolok?

Üdvözöllek benneteket!

A címben feltett kérdést egyre gyakrabban teszem fel magamnak, ugyanis, amikor a nyáron elhatároztam, hogy netes napló írásába kezdek, egyetlen dolog vezérelt: a szurkolók kiszolgálása. Ehhez képest az elmúlt hetekben kicsit furcsa fordulatot vett a hangulat.

Egy biztos: a blog nem azért van, hogy bárki is magyarázkodjon. Hozzáteszem nyomban, hogy aki ismer, pontosan tudja, hogy nem is ez a típus vagyok. Jól viselem a kritikát, ám a kritikát általában a hozzáértők szokták megfogalmazni…

Újra leírom: azért kezdtem a blogolást, hogy ti, szurkolók még több információval rendelkezzetek szeretett csapatunkról. Lássatok bele, hogy miként készülünk fel egy-egy meccsre, mi zajlott le a pályán, utána hogyan értékeltünk, ünnepeltünk, vagy éppen bosszankodtunk. De úgy tűnik, ez kevésbé érdekes – vagy a hozzászólók csak egy szűk kisebbséget képviselnek.

És még mielőtt az a vád érne, hogy sértődékeny vagyok, leszögezem: ez butaság, ilyent csak olyan állíthat, aki nem ismer. Gyermekkorom óta szókimondó srác vagyok, aki igen is elbírja a kritikát. Ilyen voltam, vagyok, és maradok is, ez biztos.

No mindegy, ezúttal nem is térek vissza a Paks elleni mérkőzésre, hiszen, mint tudjuk, megyei I-es focista vagyok 🙂

A hét végén ismét fontos meccs vár ránk, a Kaposvár ellen muszáj nyernünk. Szerintem be is húzzuk a három pontot, hazai pályán nem hibázhatunk.

A vezetőség által előirányzott 8-12 helyet folyamatosan tudjuk tartani, ám a jelenlegi helyezésünkkel a csapat és én sem vagyok elégedett.

Ennél többet akarunk elérni, és meggyőződésem, hogy feljebb is kúszunk majd a tabellát.

Most mennem kell, remélem, hogy azért még tudok a Haladásért szorítók számára érdekes infókkal elállni.

Hajrá Hali!

 

Paksi túra előtt…

 

Üdvözöllek benneteket!

Ma Paks felé vesszük az irányt, és reméljük, hogy ponttal, pontokkal térünk haza Tolna megyéből. Szerintem egyébként nyerhetünk is, hiszen hosszú idő óta először végre nincs sérült és eltiltott a keretben.

Korábban már írtam, hogy a bajnokságnak ebben a periódusában illene sok pontot szereznünk. A Siófok-Paks-Kaposvár trióból legalább hetet be kellene húznunk, de akkor lennék teljesen elégedett, ha kilenc jönne össze végül. Mert igen is hiszen a paksi sikerben! Ha holnap nyerünk, és utána a Rohonci úton megverjük a Kaposvárt is, akkor ott lehetünk a középmezőny elején!

Jó tett a válogatott szereplése miatti szünet, hiszen a sérültjeink többsége felépült. A Siófok ellen nem léphetett pályára Vujovics és Guzmics sem eltiltás miatt, ma azonban már ők is a keret tagjai. Összességében tehát erős csapattal állhatunk ki Pakson.

Ott, ahol a tavasszal buta módon megvertük szinte saját magunkat… Vezettünk a gólommal, aztán rúgattunk kettőt az ellenféllel. Lestaktikáztunk a szabadrúgásoknál, amit ügyesen lefigyeltek a hazaiak. Aztán a végén megint jött egy fegyelmezetlenség, és mi pont nélkül jöttünk haza. Ilyen hibákat nem követhetünk el!

Reálisan nézve jó csapat a Paks. Bő a kerete, tehát Kis Károly sok kiváló focistával dolgozhat együtt. Bár beszéltem Csernyánszky Norbi barátommal, nem tudom, hogy vannak-e sérültjeik. A tolnaiak tavaly remekeltek, azonban az idén mintha kissé döcögne a szekér. Tudom-tudom, hogy az előző fordulóban nyertek Kispesten, ennek ellenére azt mondom, hogy még nem állt össze tökéletesen a csapatuk.

Egy ponttal sem lennék elégedetlen, ám én minden meccset meg akarok nyerni. Szerintem erre most jó esélyünk van! Mindent megteszünk a sikerét!

Hajrá Hali!

Csapatjáték a foci!

Üdvözöllek benneteket!

Bár már hét eleje óta a válogatottal készülök Telkiben, azért néhány gondolat erejéig szeretnék még visszatérni a hétvégi meccsre. Nyertünk, és most egy kicsit nyugodtabban tölthetjük el a két hetes bajnoki szünetet.

Furcsa meccs volt, hiszen az első félidőben bedaráltuk a Siófokot, ki is üthettük volna a vendégeket, hiszen a két találatunk mellett még vagy fél tucat helyzetünk volt. Nekem is adódott egy lehetőségem, Marian beadása után talán le is kezelhettem volna a labdát, ám én akkor a lövés mellett döntöttem. Hiba volt… Sokan még egy helyzetet is a nevemhez kötnek, ám ott, Horváth Andris lövése után alig értem el a labdát, azt én nem éreztem ziccernek.

Nem lőttünk újabb gólt, és ez majdnem megbosszulta magát! A fordulást követően feljött a Siófok, nem volt veszíteni valójuk, elkezdtek támadni. Mi pedig sokat hibáztunk, ám hála Daninak, sikerült itthon tartanunk a három pontot.

A múlt héten, az Újpest meccs lefújása után sokan megtalálták Danit, mondván, nagyokat potyázott. Ez a kapussors… Akkor nem ment igazán, most pedig mondhatom, hogy ő hozta nekünk a mérkőzést. Örülök, hogy ő nem “aludt bele” a múlt heti vereségbe, hanem előre tekintett, megrázta magát, és egyszerűen parádésan teljesített.

Csapatjáték a foci, szombaton Dani vitte a prímet, máskor meg más teszi hozzá azt a pluszt, ami a győzelemhez kell. Örülök, hogy immár 14 pontunk van, elszakadtunk a veszélyes zónától. Nem tudom, ki esik ki majd, de ha a Fradi és a ZTE nem nyeri meg az ősszel hátralévő meccseinek legalább a felét, nagy bajba kerülhet…

A válogatottal készülök a héten, elemezzük a finnek játékát: megnéztük a svédek és a moldávok elleni idegenbeli meccseiket. Pénteken a Finnország-Svédország találkozót tekintjük meg;  igyekszünk tökéletesen kivesézni az északiakat. Nyerni akarunk mindenképpen!

Hogy velem, vagy nélkülem, ezt egyelőre nem tudom megmondani. Laczkó Zsolt ugyan eltiltott, ám Moldovában Vanczák Vili játszott balhátvédet. Nem beszéltünk még a kapitánnyal a kezdőcsapatról, korai is lett volna még, hiszen csak kedden lépünk pályára.

Dolgozom becsülettel, és bizakodom, hogy szerepet kaphatok ismételten a nemzeti csapatban.

Addig is hajrá finnek, no és Hajrá Hali!