6-1 is lehetett volna!

Üdvözöllek benneteket!

Újabb győzelmen vagyunk túl, azt hiszem, erre a napra mindig szívesen emlékszem majd vissza. A Fradit szerintem simán megvertük, és folytattuk jó tavaszi menetelésünket. Ennek megfelelően Kecskemétre is győzni megyünk!

A Ferencváros elleni összecsapáson jól éreztem magam, mondom ezt annak ellenére, hogy a 85. percben még vesztésre álltunk. Becsülettel mentünk előre, és a kihagyott 11-es, az elrontott ziccerek, és a minket sújtó külső körülmények sem szegték kedvünket.

Megmondom őszintén, 0-1-nél is biztos voltam a sikerünkben. Amikor kis Radót buktatták, és  Kenő beverte a büntetőt, nem örömködtem, hanem hajtottam a fiúkat, hogy tegyünk rá még egy lapáttal. Éreztem, hogy összejön még egy gól. Megszolgáltunk a sikerért, és a sors visszaadta, amit korábban elvett. A második találatunk előtt hatan rohamoztunk, sprinteltünk előre, mert vitt előre a szívünk. Ennek lett meg az eredménye!

Bár a hajrában fordítottuk a magunk javára az eredményt, összességében nagyon elverhettük volna a fővárosiakat. Jómagam hat tutira emlékszem vissza: rúgtunk két megadott gólt, egy szabályosat, egy tizit elrontottunk, volt két kapufánk, plusz még Kenő előtt is adódtak lehetőségek. Daninak ezzel szemben nem volt védeni valója, egy lövés találta el a kapunkat… Minden sértés nélkül mondom, hogy akár 6-1 is lehetett volna a végeredmény!

A meg nem adott gólunk után nálam is elszakadt a cérna, mondtam sok mindent a partjelzőnek… Én adtam be a szögletet, és ahol álltam, onnan tökéletesen lehetett látni, hogy a labda túlhaladt a gólvonalon. Nem is kicsit. Mondtam a magamét, és tudom, hogy fontos az önkontroll, de ilyen szituációban ember legyen a talpán, aki tudja magát fegyelmezni. Valahogy érezhették a játékvezetők is, hogy nálunk van az igazság, mert nem kaptam sárgát…

A lefújást követően szóba került ferencvárosi oldalról Kassai Viktor stílusa. Én beszéltem vele a pályán, velem abszolút nem volt flegma. Nem szeretnék nevesíteni, de korábban volt már igazán flegma “vezetési stílusban” részem… Ez nem volt olyan, közel sem…

Azt gondolom, hogy megdolgoztunk a sikerért, egységesek vagyunk, egyfelé húzunk. A csapatvédekezés stabil, és a támadójátékunkkal sincs gond, hiszen minden tavaszi mérkőzésünkön sok helyzetet dolgozunk ki. Hat mérkőzés óta veretlenek vagyunk, és ezt a szériát nyilvánvaló módon ki akarjuk tolni.

Ennek szellemében megyünk Kecskemétre, ahol nem lesz egyszerű dolgunk, hiszen a lila-fehérek remek csapatot alkotnak. De nem gondolom, hogy jobbak lennének nálunk, így természetesen győzni megyünk a hírős városba is!

És végül egy privát gondolattal hadd zárjam soraim. JRO-nak üzenek, hogy szívesen… Örülök, hogy ő nemcsak nézi, hanem látja is a focit… 🙂

Most mennem kell, hamarosan jelentkezem!

Hajrá Hali!

 

Igazságos döntetlen született!

Üdvözöllek benneteket!

Túl vagyunk a derbin, amelyen szerintem igazságos döntetlen született. Nyerhettünk volna mi is, ám a hazaiak is. Kemény csörte volt,  férfias küzdelmet láthattak a drukkerek. Nagy örömünkre rengetegen elkísértek minket a rangadóra, mit mondjak, igencsak jó érzés volt ilyen hangulatban futballozni.

Valamennyien felfokozott állapotban vártuk a mérkőzést. Az öltözőben már alig vártuk, hogy kifuthassunk az arénába. Nagyszerű hangulat fogadott minket, ilyen közegben jó focizni. A mérkőzés első perceiben a hazaiak kezdeményeztek, ám később átvettük az irányítást. Jött a 13. perc, amikor már a második szabadrúgást végezhettük el ígéretes helyzetből. A találkozó előtt kijelölte a szakmai stáb a szabadrúgás-rúgókat, az első Tóth Peti volt, majd jöttem én, a harmadiknak pedig Iszlai Bence. Peti az elsőt a sorfalba lőtte, aztán Radó Andris buktatása után megbeszéltük Iszivel, hogy ezt elvállalom.

Felállt a sorfal, a kapusuk pedig erőteljesen a kapu közepe felé mozgott – arra számított, hogy visszahúzom a  zsugát a rövidbe. Való igaz, először én is a sorfal fölött akartam eltekerni a labdát, de miután láttam a kapus reakcióját, megváltoztattam elképzelésemet, és fellőttem a hosszúba a labdát. Nagyszerűen találtam el, így azt gondolom, ha a hálóőrük nem lép be a sorfal mögé, akkor sem tudta volna védeni a lövést.

Hihetetlenül boldog voltam, hogy épp az ősi rivális ellen szereztem gólt. És utána is nyugodt voltam, jöttek a helyzeteink, valahogy az volt az érzésem, hogy az ellenfél éjfélig sem tud gólt rúgni. Nem így történt…

Az egyenlítés rendesen megfogott minket, a ZTE ránk erőltette akaratát. A találkozó ezen periódusában nem nagyon tudtunk kibontakozni, egyszerűen nagyon jöttek a zalaiak. Édesapám szokta mindig mondani: annyit lehet játszani, amennyit hagy az ellenfél. Ennyit hagyott…

A fordulás után gyorsan emberelőnybe kerültünk, majd megint volt egy hatalmas ziccerünk, de kimaradt sajnos a helyzet. Aztán Dödit is kiállította a bíró. A hazaiak pedig jöttek, helyzeteik is voltak, ám újabb gól már nem született.

Összességében szerintem igazságos döntetlen született, mert ha fél óra után három góllal vezetünk, egy szót sem szólhattak volna a kék-fehérek. Ugyanakkor a második játékrészben a hazaiak domináltak, ekkor ők futballoztak veszélyesebben.

Meg kell becsülni ezt a pontot. Nyilván, mi is győzni akartunk, de szombaton ennyi volt ebben a meccsben. És azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a ZTE otthon az előző hét meccsén is ikszelt, tehát nem könnyű Zalaegerszegen nyerni.

Három tavaszi mérkőzésen öt pontot szereztünk, és szerintem ez nem rossz teljesítmény. Most jön a Fradi, amely hazai pályán verhető. Alaposan felkészülünk belőlük, és legyőzzük őket.

Igaz, hogy lesznek hiányzóink, ugyanakkor lesznek visszatérőink is. Koró és Kenő jó eséllyel pályára léphet, és bízunk abban, hogy Nagy Gabi és Nagy Dani is hardafogható lesz vasárnap.

Legyünk minél többen a hétvégén, együtt megverhetjük a Fradit!

Hajrá Hali!

Háború, 90 percig!

Üdvözöllek benneteket!

Sikerült nyernünk, és ennél most nincsen fontosabb. Ha kitart a lendületünk – márpedig miért ne tartana ki?! – akkor a következő két fordulóban megalapozhatjuk a jövőnket, azaz a középmezőnyhöz csatlakozunk, és nem kell a kieséssel foglalkoznunk. Szerintem mindkét meccs hozható, ám ehhez maximálisan oda kell magunkat tennünk.

A Vasas elleni meccsen bejött, amit jósoltam, hiszen nagyobb terünk volt a támadásokra, kevésbé volt zárt a fővárosiak védekezése, mint a Győré, így aztán sok lehetőség adódott előttünk. Aztán fontos momentum volt, hogy mi szereztük meg az első gólt, amely megnyugtatta a csapatot. Azt hiszem, utána már nem volt kérdéses, hogy ki szerzi meg a három pontot. Folyamatos nyomás alatt tartottuk az ellenfelet, szerintem a 3-0 rájuk nézve hízelgő eredmény.

A meccs elején kicsit lassabb volt a tempó, ám ez valahol érthető, hiszen minden mérkőzésünkön óriási a tét. A forduló előtt egy pont választott el minket a kiesőtől, tehát azért ez mindenkinek ott motoszkált a fejében. Az első találat azonban amolyan görcsoldóként hatott, utána már felpörögtek az események.

Sajnos, összehoztam egy tizenegyest, amely előtt hibáztam én is. Bár az az igazság, hogy rossz volt a kommunikáció közöttünk, nem tudtam, hogy jön mögöttem a srác, így meg akartam játszani a labdát. Mire átvettem, belépett a támadó, én pedig a lábát találtam el.

Azonban jött Dani, aki kivédte a büntetőt, majd az ismétlést is hárította! Nagyon kellett neki is ez a két bravúr, hiszen az önbizalmának igencsak jót tettek ezek a remek védések.

Egyébként többen is remekül fociztak a gárdából, kiemelném a két szélsőnket, Nagy Danit és Radó Andrist, hiszen mindketten elképesztő futómennyiséggel rukkoltak elő, veszélyesen futballoztak, maximálisan kiszolgálták társaikat.

Megvan a fontos három pont, de csak akkor nyugodhatunk meg egy kicsit, ha a ZTE és a Fradi ellen is nyerünk. Egyik sem lehetetlen küldetés. Azonban a legfontosabb most az, hogy ne dőljünk hátra, ne hagyjuk, hogy elaltasson minket a zalaiak eddigi gyenge szereplése. Ez egy kilencven perces háború lesz! A játékosok átérzik a találkozó fontosságát, és látom rajtuk, hogy várják már a derbit. Megteszünk mindent a sikerért, alázattal és hihetetlen lelkesedéssel készülünk szombatra!

Aztán jön a Fradi, amely nem verhetetlen alakulat. Szerintem hazai pályán hozható az a meccs is. Ha most megnyerjük ezt a két összecsapást, szerintem elszakadunk annyira a veszélyes zónától, hogy szóba sem kerülhet a kiesés.

Most lépnem kell, készülünk a szombati ütközetre. Remélem, sokan elkísértek minket, és együtt kiharcoljuk a sikert!

Hajrá Hali!

 

 

Csak a győzelem elfogadható!

Üdvözöllek benneteket!

Végre zajlik a bajnokság! Vasárnap este lejátszottuk idei első tétmeccsünket, és azt gondolom, hogy nem okoztunk csalódást. Természetesen a játékkal nem vagyok elégedett, ám mentségünkre legyen mondva, hogy a bajnoki rajtokon rendre kicsit óvatosabbak a csapatok. Aztán ez ellen a Győr ellen nem egyszerű futballozni…

Felkészültünk az ETO-ból, pontosan tudtuk, hogy a “Csertői-féle” taktikát alkalmazzák majd, azaz zártan védekeznek, és az ellenfél hibájára várnak. Nem okoztak csalódást… Meggyőződésem, hogy az egész mezőnyben nincs még egy olyan együttes, amely annyira szervezetten és kis területen védekezne, mint a Győr. Az első félidőben nem is nagyon tudtunk mit kezdeni velük, a szünet után viszont sikerült néhányszor megbontani a szélső-védekezésüket, mint például a gólnál. Ehhez kellett Kuli zseniális átadása, no és Radó Andris merész csele, és betörése a védelem mögé. Az egyenlítés után még volt nagy helyzetünk, de kétségtelen, hogy az ETO előtt is adódtak lehetőségek. Összességében szerintem nem vallottunk szégyent, mentális erőnket bizonyítja, hogy hátrányból álltunk fel. Egy olyan riválissal szemben, amely szemlátomást nem akart focizni előnye birtokában.

Most azonban már előre kell tekintenünk, hiszen három olyan találkozó következik a sorban, amelyek eredményei döntően meghatározhatják tavaszunkat. Jön a Vasas, megyünk Egerszegre, majd fogadjuk a Fradit. Mindhárom ellenfél közvetlen riválisunk, tehát az ellenük szerzett pontok hatványozottan számítanak. Az angyalföldiek biztosan hihetetlen lelkesedéssel vetik majd bele magukat a küzdelembe; ismerve Urbán Flórit, ez a minimum, amit elvár játékosaitól. Aki csalja nála a focit, nyomban a kereten kívül kerül. Jó értelemben vett fanatikus szakember Flóri, aki tuti, hogy feltüzeli játékosait szombatra.

Nekünk azonban magunkkal kell, hogy foglalkozzunk. Azt gondolom, hogy a Győrhöz képest kevésbé defenzív a Vasas játéka, tehát várhatóan több helyünk lesz majd a támadások vezetésére. Nem lesz könnyű mérkőzés, hiszen a kötelező győzelmek mindig a legnehezebbek. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ha mi szerezzük az első gólt, miénk lesz a három pont! Ha nem, akkor pedig kénytelenek leszünk fordítani, mert csak és kizárólag a győzelem az egyetlen elfogadható eredmény!

Elismerően szólnék még a drukkereinkről, akik szép számmal jöttek ki a Győr elleni összecsapásra. Le a kalappal előttük, reméljük, hogy nem okoztunk csalódást. És persze abban is bízom, hogy a Vasas ellen is sokan buzdítanak majd minket. Rajtunk nem múlik a siker, akarjuk a győzelmet!

Most mennem kell, de hamarosan jelentkezem.

Hajrá Hali!