Várjuk a rajtot!

Üdvözöllek benneteket!

Végre kezdődik a bajnokság! Irtózatosan hosszú volt ez a három hónap. Aki valaha is versenyszerűen futballozott, pontosan tudja, hogy milyen rossz tétmeccs nélkül létezni. De már csak néhányat kell aludni, és újra kifuthatunk a Rohonci útra!

Vasárnap este a Győr látogat hozzánk. Soha nem szerettem az esélylatolgatást, hiszen minden találkozóra úgy készülök, hogy nyerjünk. Az ETO a 2. a bajnokságban, ám nekünk nem szabad ezzel foglalkozunk. Hazai pályán minden gárdára veszélyesek vagyunk, közönségünk támogatásával bárkit megverhetünk. Erre készülünk most is. Csertői Aurél együttese szombaton csúnyán kikapott Fehérváron, és bár nekünk elsősorban saját magunkkal kell foglalkoznunk, azért az 5-1-es zakó biztosan nem múlt el nyom nélkül a győriekben. Az önbizalmuknak nem tett jót, maradjunk annyiban…

Hosszú alapozáson vagyunk túl. Szörnyű, hogy három hónapig nem lehet tétmeccset rendezni Magyarországon. Persze, ez is pénzkérdés, hiszen a csapadékosabb Ausztriában lényegesen rövidebb a téli szünet, ám ott adottak az infrastrukturális feltételek.

Mindig kiemelt jelentősége van az első összecsapásnak, hiszen egy siker lendületet adhat. De én továbbmegyek: az első négy fordulóban sok minden eldőlhet. Három hazai fellépésünk lesz, közben pedig ellátogatunk Egerszegre. A Győrt, a Vasast és a Fradit fogadjuk. Minden mérkőzés nyerhető, a ZTE elleni derbi pedig mindig háromesélyes. Ha jól jövünk ki ebből a sorozatból, megkapaszkodunk a középmezőnyben. Emlékezzünk csak arra, hogy az elmúlt években is rendre jó tavaszt produkáltunk.

Szerintem nincs baj a kerettel, bár nyilván jó lett volna, ha még igazolni tudtunk volna egy belső védőt és egy támadót. Artner Tominak nagyobb lett volna a variációs lehetősége, ám nem féltem a mestert!

Külön kiemelném Radó Andrást, aki óriási tehetség. Mentálisan is egyben van a srác, nagyszerű futballista, és amit hangsúlyoznék: megvan benne az a csibészség, vagányság, amely igazán remek focistává teheti.

Szóval, várjuk nagyon a rajtot. A meccsnapot! Azt, hogy két órával a kezdés előtt sétáljunk egyet a gyepen, hogy az öltözőbe beszűrődjön a szurkolók buzdítása, hogy felcsendüljön a Hali-induló a kezdés előtt. Ezért dolgozunk, minden futballistának a meccs az álma!

Vasárnap mindent megteszünk a sikerért, és én bízom a srácokban! Meg kell vernünk a Győrt, és a siker nagy lendületet adhat. Úgyhogy vasárnap Hajrá Hali!

 

Sokat léptünk előre

Üdvözöllek benneteket!

Megint egy mozgalmas héten vagyunk túl, sokat tréningeztünk, és közben játszottunk két edzőmeccset is. Alakul a csapat, szerintem sokat léptünk előre…

A Honvéd és az Admira elleni vereségek után rengeteget beszélgettünk, elemeztük a meccseket, és igyekeztünk levonni a tanulságokat. Ezek tükrében vágtunk neki a múlt hétnek, és azt gondolom, hogy a megbeszéltek visszaköszöntek már a játékunkon.

A Ritzing ellen rúgtunk hét gólt, amely önmagában nem nagy teljesítmény egy osztrák harmadik vonalban szereplő gárda ellen, viszont arra tökéletesen megfelelt a találkozó, hogy a támadásvariációkat gyakoroljuk.

Aztán szombaton Lendvára utaztunk, és a helyi első ligás gárda ellen meccseltünk. Őszinte leszek: nem játszottunk jól, pontosabban az előre játékunk nem volt gördülékeny, ugyanakkor igazi csapatként működtünk. Végrehajtottuk az edzői utasításokat, egységesen védekeztünk. Egy biztos, sokkal jobban is tudunk ennél futballozni!

Ám most végre eredményesek voltunk, és idegenben lőttünk két gólt egy első ligás gárdának. Mindig hangoztatom, hogy a felkészülési mérkőzésekből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, azért szerintem ez nem rossz eredmény a Lendva ellen.

Közben mi is halljuk, hogy a csapat további erősítésén dolgozik a menedzsment. Bizony, jó lenne, ha igazán minőségi játékost szerződtetne a Hali, legyen a futballista akár szombathelyi, akár nem. Egy a lényeg: tudjon segíteni szeretett klubomnak. Egy együttes erejét az i mutatja, hogy milyen hosszú a kispadja, hiszen szezon közben jönnek a sérülések, eltiltások, és akkor fontos szerep hárulhat a perememberekre.

Összességében azt látom, hogy előre léptünk megint, jó úton haladunk. Már várjuk a március 4-ei bajnoki rajtot!

Most mennem kell, de hamarosan jelentkezem.

Hajrá Hali!

Tanulunk a hibáinkból!

Üdvözöllek benneteket!

Két vesztes edzőmeccsen vagyunk túl, és ezeken a mérkőzéseken kaptunk tíz gólt. Ezt nem lehet megmagyarázni, igaz, nem is kell. Mivel mindig is pozitív szemléletű voltam, most is azt mondom: inkább ezeken a találkozókon veszítsünk, és majd március 3-án, a Győr ellen nyerjünk. Akkor kell majd csúcsformában lennünk, addig pedig még van három hetünk!

Az osztrákok ellni meccsen nagyon kijött, hogy a sógoroknál már most hétvégén kezdődik a bajnokság: lényegesen frissebbek voltak, ráhangolódtak már a pontvadászat kezdetére. Mi fásultak voltunk, és sok taktikai hibát vétettünk.

Aztán a héten elutaztunk a telki edzőközpontba, szerdán pedig a Kispest ellen meccseltünk egyet. Mit mondjak, nem néztünk ki jól… A mérkőzés elejétől nagyon “szélesek” és “hosszúak” voltunk: nagy távolság volt a csapatrészek között, és emellett a csapatrészeken belül is nagy volt a hézag a játékosok között.

Ennek aztán meg is lett az eredménye. Szinte nem is volt nálunk a labda, egyfolytában úton voltunk… Egy perc alatt kaptunk két gólt, és ettől bizony össze  is zuhantunk egy kicsit. Pedig ez az, amit nem szabad. Mentálisnak erősnek kell lennünk, nem lehet feladni egy pillanatra sem!

A találkozó után átbeszéltük Artner Tomival a tapasztalatokat, kielemeztük a hibákat. Ezek az összecsapások pont arra jól, hogy megtudjuk: melyek a gyenge pontjaink, min kell javítanunk a bajnoki rajtra. Azt hiszem, már mindenki túltette magát a két sikertelen meccsen, levontuk a tanulságokat, igyekszünk kijavítani a hibáinkat.

A jövő héten is edzőmérkőzéseket játszunk, azokon a fellépéseken sem az eredmény lesz a fontos. Még egyszer mondom, nekünk március 3-án délutánra kell “harapnunk”, arra kell csúcsformába kerülnünk. És abban is leszünk!

Most mennem kell, de haarosan ismételten jelentkezem!

Hajrá Hali!

Jók leszünk tavasszal!

Üdvözöllek benneteket!

Kemény napokon vagyunk túl, és bár fáradtak vagyunk, nem panaszkodhatunk, hiszen kiválóak az edzések! Úgy érzem, egyre jobbak leszünk, és már nagyon várjuk a tavaszi rajtot!

Hála az égnek, Artner Tomi sok pörgős, labdás edzést vezényel, rengeteget játszunk. Korábban az volt a divat, hogy a trénerek hosszú száraz futásokat diktáltak, ám megmondom őszintén, azok kevésbé voltak hasznosak. A mostani edzéseken totálisan elfáradunk, ám ez kellemes fáradtság.

A csapatunk is kezd összeállni. Játsszuk sorra az edzőmeccseket, és bár másodosztályú ellenfelekkel találkoztunk, ezek a sikerek is jót tesznek az önbizalmunknak. A héten a Sopron ellen szerepeltünk, és az első félidőben rúgtunk négy gólt. Azt gondolom, hogy ez a teljesítmény még egy NB/II-es gárda ellen is elismerésre méltó.

Az új fiúkról továbbra is csupa jó dolgokat tudok elmondani. Nagy Daniról sokat hallottam korábban, és pont olyan, mint amilyennek gondoltam. Igazi profi mentalitású futballista. Remek focista, és bár már most is óriási erőssége a gárdának, saját elmondása szerint tud ennél ő még sokkal jobban is játszani. Villámgyorsan beilleszkedett a csapatba, az egyik erősségünk lesz tavasszal, az biztos.

Kornél óriási tehetséget kapott a Jóistentől, ezzel élnie kell. Szerintem nem is lesz vele gond. Nagyon lát a pályán, minden lehetőse megvan ahhoz, hogy szenzációs karriert fusson be. Csak rajta múlik. Egy biztos, ő is beilleszkedett a Haliba!

Holnap az osztrák Admira ellen lépünk pályára, az a találkozó jó erőfelmérő lesz, de meggyőződésem, hogy nem vallunk szégyent.

Várjuk már a rajtot, és hiszem, hogy jók leszünk tavasszal! Kezd összeállni a csapat, úgyhogy reményeink szerint sok örömöt szerzünk majd a mindig lelkes szurkolóinknak!

Most mennem kell, de hamarosan jelentkezem.

Hajrá Hali!