Üdvözöllek benneteket!
Régóta nem szólaltam meg, legutóbb akkor írtam, amikor Artner Tomit érték támadások. Most ismét szólnom kell, hiszen a szurkolóinkat érte nemtelen támadás.
Ugyan nem voltam ott a kaposvári meccsen, mert a sérülésemet kezeltettem, de hallottam a drukkereinktől, hogy mi történt. Pontosan tudjátok, hogy voltak nézeteltéréseim a szurkolóink közül néhányakkal, ám én a Haladást imádom: ha kell játékosért, ha kell edzőért, és ha kell a fanatikusainkért állok ki.
Ismerem a srácokat, akik most a fogdában ülnek. Pontosan tudom, hogy ők nem balhézni járnak meccsre, életük a klub, pénzt, időt és energiát nem kímélve kísérik el a csapatot mindenhová. A találkozón ott lévő szombathelyiek arról számoltak be, hogy bizony egyfajta provokáció áldozatai lettek a Szurkolói Kör tagjai. Túlkapás történhetett, és ez felháborító! Sokszor láttunk már komoly balhékat stadionokban, vagy azokon kívül, de bizony akkor nem lépett fel ilyen szigorúan a hatóság. Értetlenül állok az események előtt…
Tudjátok rólam, hogy a Haladás az életem, mindent megteszek a klubomért. Most annyit tudok tenni, hogy felajánlom segítségemet a fogdán lévő drukkereinknek. Kitartást nekik, és remélem, hogy mielőbb véget ér ez a rémálom.
Hajrá Hali!